Posztuláció – Szalézi életszentség

A Szalézi Kongregáció szervezete

A Szalézi Család Szenttéavatási Ügyeinek Posztulációja az a szervezet, amelynek feladata előmozdítani, követni és koordinálni azokat a kánoni eljárásokat, amelyek a Szalézi Család olyan tagjait érintik, akiknek életszentségét, vértanúságát vagy életük hősies felajánlását elismert hírnév övezi. Az Egyház és a Kongregáció szolgálatában működik azzal a céllal, hogy megkülönböztesse, dokumentálja és példaként állítsa a Don Bosco karizmájának nyomdokain kibontakozott keresztény életformákat.
Küldetése elsősorban nem adminisztratív, hanem egyházi és lelki: felszínre hozni és megőrizni azoknak a férfiaknak és nőknek az élő emlékezetét, akik példaszerűen testesítették meg az evangéliumot a szalézi szellem szerint.

Szolgálat az Egyházért
Az életszentség a keresztény élet végső célja és egy karizma termékenységének hiteles mércéje. A Posztuláció együttműködik a Szentek Ügyeinek Dikasztériumával, a hatályos kánoni normák szerint jár el, és az eljárás minden szakaszát gondozza: az egyházmegyei szakasztól a Positio elkészítéséig, egészen a Szentszéknél folyó teológiai és történeti vizsgálatig.
Ez a munka sajátos jogi, történeti és teológiai szakértelmet kíván. A dokumentumok összegyűjtése és elemzése, az írások kritikai vizsgálata, a tanúvallomások meghallgatása, az életszentség hírnevének és a jeleknek az ellenőrzése az egyházi megkülönböztetés szigorú útját alkotja. A Posztuláció tudományos módszerrel és mély felelősségtudattal jár el, tudatában annak, hogy a szenttéavatási ügyek nem magánünnepségek, hanem az egyetemes Egyház hivatalos aktusai.

Az életszentség a szalézi karizmában
A Szalézi Családban kezdettől fogva számos szent alak virágzott ki. Az első és legfényesebb példa Bosco Szent János, az alapító és lelki atya, aki fiainak és lányainak az életszentség konkrét és örömteli látásmódját adta át. Mellette állnak azok a szentek, boldogok, tiszteletreméltók és Isten szolgái, akik különböző kulturális és történelmi közegekben élték meg a karizmát.
A Posztuláció a Szalézi Család különböző csoportjainak tagjait érintő ügyeket gondozza: Don Bosco Szaléziai, Segítő Szűz Mária Leányai, Szalézi Munkatársak, az ADMA és más csatolt intézmények és egyesületek tagjai. A hivatásoknak ez a sokfélesége – szerzetesi és világi – a karizma gazdagságát és azt a képességét mutatja, hogy az élet hétköznapi körülményei között is az életszentség útjait nyitja meg.
A szalézi ügyek jellegzetes vonása a nevelői és pasztorális küldetés központi szerepe. Az oltár dicsőségére jelöltek közül sokan a fiatalok kísérésében, a missziós odaadásban, a vértanúságig menő tanúságtételben vagy kötelességeik mindennapi hűséges teljesítésében gyakorolták hősi fokon az erényeket. Bennük ismerhető fel a „Da mihi animas, cetera tolle” konkrét megvalósulása.

Az emlékezet és az útmutatás munkája
A Posztuláció nem korlátozódik a kánoni eljárások követésére. Lelki és kulturális animációs munkát is végez: előmozdítja az ügyekben érintett alakok megismerését, és elősegíti lelkiségük terjedését. Kiadványok, konferenciák, pasztorális segédanyagok és kommunikációs eszközök járulnak hozzá ahhoz, hogy üzenetük elérhető legyen az új nemzedékek számára.
Ebben az értelemben a Posztuláció a karizmatikus emlékezet őrzője. A szent alakokra emlékezni nem azt jelenti, hogy nosztalgiával fordulunk a múlt felé, hanem hogy hiteles példaképeket kínálunk a jelen számára. A szenttéavatási ügyek így a lelki megújulás alkalmává válnak a Kongregáció és az egész Szalézi Család számára.
Különös figyelem irányul a szalézi életszentség missziós és egyetemes dimenziójára. Az ügyek különböző kontinensekről származó személyeket érintenek, ami a karizma inkulturációjának és a helyi egyházakban mutatott termékenységének jele. A szalézi életszentség nem egyforma, hanem sokszínű: magára ölti azoknak a kultúráknak, koroknak és társadalmi helyzeteknek a vonásait, amelyekben megélték.

Közös felelősség
Az ügyek előmozdítása nem kizárólag a Posztuláció feladata. Bevonja a tartományokat, a helyi közösségeket, a Szalézi Család csoportjait és azokat a hívőket, akik ismerték az ügyekben érintett személyeket. Az életszentség hírneve Isten népéből születik, és az imádság, a tanúságtétel és az ismeretek terjesztése táplálja.
A Posztuláció kíséri ezt a folyamatot: irányelveket és szempontokat ad, és őrködik azon, hogy minden ügyet átláthatóan, alaposan és az egyházi normákhoz hűen folytassanak le. Így biztosítható, hogy az életszentség hivatalos elismerése szilárd és közösen vállalt alapokon nyugodjon.

Az életszentség mint távlat
A Szalézi Család Szenttéavatási Ügyeinek Posztulációja folyamatosan emlékeztet arra, hogy az életszentség nem elvont eszmény, hanem minden megkeresztelt ember konkrét hivatása. Az oltár dicsőségére javasolt alakok nem elérhetetlen kivételek, hanem az élet hétköznapi körülményei között radikálisan megélt evangéliumi élet tanúi.
A Szalézi Család számára az életszentség a keresztény élet magas mércéje és a karizmához való hűség hiteles próbája. Szolgálatával a Posztuláció hozzájárul ahhoz, hogy ez a távlat eleven maradjon, és Krisztus követésének Don Bosco szellemében élt példáit mutatja fel a Kongregációnak és a fiataloknak.
Így a történeti kutatás csendes munkájában és a kánoni megkülönböztetés szigorában a Posztuláció alapvető küldetést teljesít: megmutatja, hogyan hozza továbbra is az életszentség gyümölcseit a szalézi karizma az Egyházban és a világban.

Az általános posztulátor
A Szalézi Család szenttéavatási ügyeinek követésére szóló megbízatást a rendfőnök adja tanácsa hozzájárulásával, a kiválasztott személy pedig ad nutum – vagyis a rendfőnök tetszése szerint – tölti be hivatalát.
Jelenleg az általános posztulátor don Pierluigi CAMERONI – vagyis a rendfőnök tetszése szerint – tölti be hivatalát.

A Szalézi Kongregáció Posztulációjának dokumentumai megtekintéséhez kattintson  IDE – vagyis a rendfőnök tetszése szerint – tölti be hivatalát.